mondhatná a felületes szemlélő...szerintem még mindig úgy nézek ki mint aki megette a blog szerkesztőjét és annak családját. Ámbár a lent látható amúgy igen komoly fotó-szerkesztési tudásról tanúbizonyságot tévő (paintben szarakodtam mert gőzöm nincs hogy kell ezt csinálni szóval bocsi a fos minőségért) fényképen látható amint megközelítem az emberszabásúakat külalakban.  Amiért külön elnézést kell kérem az az Önfotózás amit egyébként tűzzel vassal irtanék mert szerintem rettentő prosztó dolog a tükörben megörökíteni, hogy milyen szájbabaszottul jóképű vagyok ma is. Azért követtem el ezt a vétséget az emberiség és a saját becsületem ellen mert a kedves kis pajtásom aki edzeni jár velem bizonytalan ideig a távollétével tüntet egy sajnálatos esemény miatt amire most nem térnék ki. Az meg mégiscsak furán veszi ki magát egy férfi öltözőben ha megkérem az egyik gólemet, hogy testvérem ugyan fotózzál már le mert blogot írok. Szerintem a mondat második részét már 4 kitört fog boldog tulajdonosaként nyögném ki a metlakin. 

Szó ami szó (kihagyhatatlan angol szóvicc) I did shot myself:D (tudom bár valóban megtettem volna)

Íme a kép összeszerkesztve (túlzó szóhasználat) az előző kettővel. 120 kg, 105 kg, 96 kg.

Virágokat és a protein szeleteket az öltözőbe kérem:D